Emlékünnepek Halis Istvánról

2002 -

 A 2006-ig történt eseményeket a Halis István Városi Könyvtár Halis-éve (2005) alkalmából készült, 2006-ban kiadott Halis-év-köny”-éből idéztük, majd folytatjuk az évi beszámolókkal.

A Halis emléknapokat minden évben névadónk halálának évfordulója körüli időpontra szervezzük. Úgy látjuk, hogy a könyvtár munkatársai egyre jobban ismerik Halis Istvánt és korát, így képesek őt megismertetni és népszerűsíteni az olvasóközönség és a szakmai közeg körében. A program növeli közöttünk a mindennapi munkához szükséges kohéziós erőt, erősíti az együvé tartozás érzését. Néhány kolléga esetében még ennél is többet adnak ezek az események, hiszen ekkor előadói, demonstráló szerepben is megmutatkozhatnak a város előtt. A Halis emléknapok egyik jellemzője, hogy a család mindig a lehető legteljesebb számban képviselteti magát. Másik jellemzője a bensőségesség: hallgatósága nem nagy számú, de a korszak iránt érdeklődő lokálpatrióták mindig szép számmal vannak jelen. Szerkezete is állandósult az évek során: 2005-ig Halis István egykori szülőházánál megkoszorúztuk az emléktáblát (2005 őszére lebontották ezt az épületet, így 2006-ban már a könyvtárban, a Halis-év során felavatott portrédomborműnél helyezünk el koszorút). A koszorúzást mindig előadások követték, többnyire
Halis István életútjával, munkásságával, életművével kapcsolatban.
 

2002

2002. február 23. Halis emléknap

A Halis István halálának 75. évfordulója alkalmából megtartott emlékülésen az alábbi elõadások hangzottak el: Illés Mária: Halis István munkássága; Kunics Zsuzsa: Halisemlékek a Thúry György múzeumban; Czupi Gyula: Hogyan lettünk Halis István Városi Könyvtár?; Steinhardt László: Halis István családja. Ekkor rendeztük be két tárlóban azt a Halis emlékkiállítást a könyvtár és a Thúry György Múzeum tárgyaiból, mely állandó kiállításként, egyre bõvülõ anyaggal ma is megtekinthetõ a könyvtárban.

2002–2003. Halis István tartalom a könyvtár honlapján

2002 õszén kezdtünk egy új, helyismereti jellegû honlaptartalom kidolgozásához, melyhez 2003 tavaszán Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kulturális Alapjából pályázati forrást is kaptunk. A honlaptartalmat Kanizsai Kincsesládá-nak neveztük el, s szerkesztését, bõvítését a nagykanizsai Thúry György Múzeummal közösen végezzük. Ebben a kincsesládában található meg internetes emlékhelyünk névadónk, a példás kanizsai életérõl, mûveirõl. Elsõként a Halis életrajzokat helyeztük el itt, majd jelentõsen bõvítettük digitalizált Halis mûvekkel. E folyamatosan gyarapodó tartalom a helyismereti tájékoztatás, a Halis Istvánnal kapcsolatos információk szétsugárzása mellett úgy is hasznosul, hogy a Halis emléknapokon az elõadásokhoz illõ illusztrációkat is innen idézzük.

2003

2003. február 22. Halis emléknap

Az emléknap programját Szabó Erzsébet könyvtáros kolléganõnk Zalai Könyvtári Levelezõben megjelent összefogalója segítségével mutatjuk be:

Emléknapot tartottunk 2003. február 22-én, szombaton a 76 éve elhunyt Halis István, könyvtárunk névadója tiszteletére. Az emléknap koszorúzással kezdõdött Halis István szülõházánál a Petõfi utcában, a még ma is álló épületnél. A könyvtár dolgozói nevében Czupi Gyula könyvtárigazgató koszorúzta meg az épület falán található emléktáblát. Ezután a könyvtárba sétáltunk a Halis István kiállítás megtekintésére. A megemlékezés elõadások sorozatával folytatódott, ezzel felidéztük névadónk egész életmûvét. Halis István publikációi a korabeli sajtóban címmel beszámoltam újságírói tevékenységérõl, arról, milyen sokoldalú volt és hányféle mûfajban alkotott. Népszerûek voltak elbeszélései, regényei, színmûvei, tárcái. Írt történeti munkákat, melyek a város történetével foglalkoztak. Számtalan tárcát írt a Zalai Közlönybe, de országos lapokban, pl. a Vasárnapi Újságban és a Pesti Hírlapban is megjelentek írásai és regényei folytatásokban. Könyvtárosaink egy-egy regényét dolgozták fel, és ismertették. Ruff Andrásné a Babóchayak életérõl szóló mûvérõl beszélt, Laczó Éva pedig Karbunkulus címû regényét ismertette. Ezt követõen Kocsis Katalin a Halis István által szerkesztett Krónika címû sorozatban megjelent katonanótákról beszélt és mindezt korabeli zenék lejátszásával színesítette. Kardos Ferenc néprajzi szempontból foglakozott Halis István mûveivel és a
múzeumban még fellelhetõ kis tárgyait vetítette elénk. Végezetül Czupi Gyula elmondta: Nagyon örülök, hogy Halis István lett a névadónk. Amikor az õ emlékét ápoljuk, akkor a város kulturális értékeit is gondozzuk. Ma róla, pontosabban az életmûvérõl szólt a nap.

2004

2004. február 21. Halis emléknap

Ha visszatekintünk az elsõ két emléknap programjára, átgondolt koncepciót láthatunk. Az elsõ Halis emléknapon Halis István életét, a másodikon mûveit mutattuk be vázlatosan. A harmadikon – a Halis életmû ismertetésének folytatása mellett – már Halis kora, kortársai és kultúrtörténeti hatásai kerültek elõtérbe. Ennek a szándéknak megfelelõen az alábbi elõadások hangoztak el:
Illés Mária: Halis István kora és kortársa, Róth Miksa;
Czupi Gyula: Mit ismerhetett Nagykanizsa török utáni idõszakának történetébõl Halis millenniumi összefoglalójának idején az érdeklõdõ kanizsai?;
Kardos Ferenc: Történeti adatok megjelenési formái Halis István mûveiben; Kocsis Katalin: Csokonai Kanizsán; Bognár Csilla: Ellenség kezében.

Még ebben az esztendõben új könyvtári eljárásunk, a digitális archiválás eredményeként a „Színes mozaik”, Halis legnépszerûbb mûve három megjelenítési formában is belekerült a Kanizsai Kincsesládába, honlapunk egyik szolgáltatásába. A digitálisan archivált „Színes mozaik”-ból ezt követõen bármikor létre tudtunk hozni
reprint nyomtatott változatot, így készültek a kötet ajándékpéldányai is a Halis-évben.

2004 végére, három évvel a névadást és az új könyvtár avatását követõen jelentõs lépéseket tettünk a Halis hagyomány ápolása terén:
Voltak Halis emlékhelyeink (a könyvtári kiállítás, Halis egykori szülõháza, síremléke a Tripammer utcai temetõben, maga a könyvtár, és nem utolsósorban a világ bármely pontján elérhetõ internetes tartalom), voltak hagyományos emlékünnepeink (a koszorúzások, az emléknapok), voltak a hagyományápolásban partner szervezetek
(a múzeum, az önkormányzat kulturális és sportosztálya, lokálpatrióta körök) és egyének (a családtagok, a Halis-kutató), voltak eljárásaink – elsõsorban a digitális archiválás – a Halis hagyaték nagy tömegben való demonstrálására és a Halis mûvek korlátlan számú kézbe adására, és voltak tapasztalataink nagyobb rendezvények szervezése terén (leginkább a 2003-as Magyar Könyvtárosok Egyesülete vándorgyûlés tapasztalatait hasznosítva). 2004-ben tehát készen álltunk arra, hogy nagyobb szabású eseménysorozattal
emlékezzünk meg névadónkról 2005-ben, születésének 150. évfordulóján.

2005 – Halis-év

A Halis-év könyvtárunk életében mérföldkõ, hiszen elsõ ízben hirdettünk meg történetünk során ünnepi évet, szerveztünk egész éven átívelõ programsorozatot. Ennek az évnek azonban még különlegessége az is, hogy összekapcsolódott a könyvtárak hathatós közremûködésével lezajlott NagyKönyv mozgalom programsorozatával,
s ez megsokszorozta a lehetõségeket. Emlékévünk keretét a februári hagyományos Halis emléknap és a szeptemberi
emlékünnep adta. Az emlékév programját, hivatalos logóit, a „Halis István, a példás kanizsai” szlogent január 5-én mutattuk be a sajtónak. Az emlékévre új levélpapírt és címbélyegzõt is szerkesztettünk, ezeket az egész emlékéven át használtuk kb. 10 ezer tételt kitevõ levelezésünkben. Az épületünk elõtti nagy formátumú, rendszeresen frissített programajánlónkon is folyamatosan
népszerûsítettük az emlékévet.

2005. február 19. Halis emléknap

Az emléknap is az évforduló programjának ismertetése jegyében telt el. Hogyan ünnepelhetjük meg méltón névadónk születésének 150. évfordulóját? – kérdeztük a program címében. A – ma már lebontott – Halis szülõház emléktáblájánál megtartott koszorúzást követõen 15 órától az alábbi elõadások, referátumok
hangzottak el a könyvtárban:
Steinhardt László: Miért éppen Halis?;
Kardos Ferenc: Halis napok 2002-2004.;
Czupi Gyula: A HALIS-ÉV 2005.;
Illés Mária: Hogyan használom az oktatásban Halisról szerzett ismereteimet?;
Czupi Gyula: Halis-év-könyv;
Tóth Judit (Deák Ferenc Megyei Könyvtár): „A nagy könyv” Tóth Judit beszámolójának címe már jelezte, hogy a NagyKönyv programsorozat elindul, s egy másik könyvtári program, a Lapozz bele – kattanj rá is helyet kapott –
jutalomkönyvosztással – a programban. Azonban e két esemény sem válik el Halistól, hiszen a NagyKönyv program helyi Nagy Kanizsai Könyv kínálatában Halis mûvet is ajánlottunk, s a Lapozz bele – kattanj rá programban készült iskolai segédanyagok is szép számmal hivatkoztak Halis mûveire, elsõsorban a Színes mozaikra.

Az emléknapon mutatta be az alkotó, Móricz István Halis István bronz emléktáblájának tervét. Az emléknapot Bazsó Adrien és Czupi Dániel felolvasása színesítette. Tolmácsolásukban Halis István mûveibõl hallottunk részleteket.

Minden hónapra egy Halis!

2005 márciusa és szeptembere között hirdettük meg a Minden hónapra egy Halis! programot, azt vállalva, hogy a példás kanizsai mûveibõl minden hónapban felkerül egy, vagy egy fontos részlet honlapunkra. Mára sikerült a legfontosabb mûveket hozzáférhetõvé tenni, nemcsak a Kanizsai Kincsesláda Halisról szóló lapjain, hanem
a www.nagykar.hu adatbázisában is. Ez az akció azt is jól érzékeltette, hogy milyen gyorsan és milyen jó minõségben tudunk digitálisan archivált másolatokat létrehozni, és ezeket a digitális tartalmakat milyen sokféleképpen lehet hasznosítani. Június elején tartott NagyKönyv Olvasótáborunkban megjelentek ezek a Halis tartalmak és maguk az eredeti mûvek is. A táborban természetesen azokat a Halis szövegeket használtuk a leggyakrabban,
melyek a kanizsai diákság szokásairól tudósítanak.

2005. augusztus 23-án Halis István síremlékénél koszorúztunk, és bemutattuk a családnak az addigra már elkészült bronz emléktábla portré részét.

2005. szeptember 24. Halis emlékünnep

Ez az ünnep, melyet a példás kanizsai halálának 100. évfordulójához közel szerveztünk meg, csúcspontja volt Halis-évünknek. Olyan programsorozatot sikerült ezen a szombaton meghirdetnünk, mely minden elemében Halis Istvánról szólt, s mely szép számú, sokszínû közönséget vonzott. A programot a város Kulturális Alapjából
nyert pályázati forrás segítségével valósítottuk meg. A programsorozat 2005. szeptember 24-én, szombaton, 10 órakor kezdõdött a Halis István Városi Könyvtárban. Elõször Móricz István alkotását, a bronz Halis István emléktáblát avattuk fel. Az avatást emlékülés követte. Az emlékülésen Tóth Tamás könyvtárhasználó vállalkozó, Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár vezetõje, Nagy Attila olvasásszociológus, Mikulás Gábor információbróker a könyvtárunkban folyó munkáról, könyvtárunkkal való kapcsolatáról beszélt. A programot Kardos Ferenc, a könyvtár igazgatóhelyettese zárta az internetes Halis tartalmak bemutatásával. 14 órától a NagyKönyv Olvasótábor résztvevõi mutatták be a könyvtárat diáktársaiknak, a programban szerepelt a könyvtár bútorzatának mobilitását bemutató könyvállvány mozgatása is.
Ekkor biztosítottunk alkalmat arra is, hogy megismerhessék az érdeklõdõk a nagykanizsai kistérséghez tartozó könyvtárak számára létrehozott könyvtári honlapcsalád – www.nagykar.hu – alkotóit és üzemeltetõit, valamint az ennek az internetes eszköznek a felhasználásával kialakuló könyvtári szolgáltatásainkat.  17 órakor a Nagykanizsai Gólyalábasok bemutatóját és egy közös könyvtár elõtti gólyalábazást élvezhetett a Halis emléknap közönsége (a városban kialakuló gólyalábazási mozgalom egy Halistól vett részletben látja elõképét). Ezt követte az Egy oldal HALISt! címû Halis-olvasó est. Az esten az erre vállalkozók felolvastak egy-egy oldalnyi szöveget Halis István életmûvébõl.
A Halis-olvasó esten 24-en olvastak fel Halis írást. Két mûbõl 31 oldalnyi szöveget ismerhetett meg a közönség. A felolvasott írásokat honlapunkról ki is vetítettük. Gazdag Halis-évet hagytunk magunk mögött. Abban bízunk, hogy ennek a kötetnek a bemutatója méltó módon zárja le könyvtárunk életének ezt a szakaszát.