1911
Zalamegyei almanach 1911-re.
Czobor Mátyás vármegyei jegyző valóban helyesen cselekedett, - hogy bevált, hézagot pótló és népszerű “Zalamegyei Almanach”-jának szerkesztését rendszeresítette. Ez az Almanach, ha nem is hivatalos, de mindenesetre hűséges képét adja Zalamegye egy-egy esztendejének, benne élénken tükröződik e vármegye gazdasági, társadalmi, kulturális történelmének egy esztendeje. A megye legjobb nevei tömörültek Czobor Mátyás szerkesztőségébe, hogy munkáját teljessé tegyék és hogy hatalmas, vonzó képben mutassák be e vármegye közkincseit: természeti gazdagságát, társadalmi életét, irodalmi tehetségét. Hozzáértő ember gondos, rendkívül tartalmas és nélkülözhetetlen műve ez a könyv, melyből legközelebb néhány szemelvényt fogunk közölni.
Az Almanach gazdag szépirodalmi részén a tudnivalók egész tárházát nyújtja. Az első részből megemlítjük a következő címeket: naptár; látogató jegyeken való rövidítések; mértékek és súlyok; pénznemek táblázata; bélyegilleték; posta, távírda; vasúti menetrend; bérkocsi díjszabás; vadászati és halászati tilalmi igények; zalamegyei országos vásárok.
Közli az Almanach Zalamegye legbőségesebb címtárát, ennek keretében több ezer nevet és címet.
Az irodalmi rész tartalma a következő:
Gróf Majláth József: A szociális készültség anyakönyvei; Halis István: Deák Ferenc mint diák; Czobor Mátyás: A zalavármegyei nemesi választmány; dr. Briglevics Károly: A szeretet asszonyai; Törzsök Vilmos: Assumpta; Kovács Alajos: Zala vármegye népességi viszonyai; Borbély György: A zalaegerszegi Csányszobor pályázata; Kincs István: A kérők; dr. Lakatos Vince: A szépérzék és a zalai nép; dr. Vutskits György: Balatoni halászvirtusok; Dr. Thassy Gábor: Hévíz gyógyfürdő; Novák Mihály: A csobánci asszonyok; Zrínyi Károly: Muraköz; id. Stadel János: A közbirtokos osztály pusztulásának okai; Haller Jenő: Az ingyenes kocsis; Hantke Emil: Utazás a férjhezmenés felé; Erdős René: Búcsúzzunk.
Az Almanach gazdagon van illusztrálva, közli gróf Batthyány Pál, Bosnyák Géza, Eitner Zsigmond, dr. Ruzsicska Kálmán, id. Tarányi Ferenc, gróf Batthyány Pálné, özv. Ruzsics Károlyné, özv. Vidor Samuné, Vécsey Zsigmond, Goldmark Károly, dr. Thassy Gábor arcképét, a Csányi szobor pályaműveit és még sok más tiszta, szép képet.
Az Almanach ízléses, fővárosi színvonalon álló kiállítása a Zala nyomdájának díszes munkája.
Gyermeknap.
Megszoktuk már néhány év óta, hogy egy városi ünnepet rendezzünk az elhagyott, a szegény gyermekek érdekében. A város előkelő népe kiözönlik az utcára, akik más úton, senkitől nem látva, nem sejtve adakoznak minden nemes cél érdekében, most kéregetően terjesztik kezöket a járókelők elé. Fiatal úri leányok, akiket mint a melegházi növényeket a széltől is megóv a szülői gyöngédség akik minden idegen tekintet előtt pirulva sütik le szemeiket, most bátran belevetik magukat az emberáradat forgatagába és apostolaivá szegődnek a szegény gyermekek felnevelésének. Akik még nem is ismerik az élet küzdelmeit, nehézségeit, mostohaságát. azok vállalkoznak a göröngyök egyengetésére, melyekkel a milliók életútjai oly sűrűn vannak megrakva.
Már néhány év tapasztalatra tekinthetünk vissza és így látjuk, hogy ez a nap nagy terhet ró a vállalkozókra; akik egész nap a közönség szeszélyeihez alkalmazkodva igyekeznek eredményeket elérni. De az is fel van jegyezve tapasztalatunk tárában, hogy sohase zárluk le a napot megelégedés nélkül. A gazdag azért nyitja ki erszényét, mert fölöslegéből, melyet a munkás nép verejtéke segített neki megszerezni, bőven jut; a munkás polgárság pedig sohase zárta el filléreit, ha testvéreinek kérő keze nyúlt feléje. Ezen a napon szegénynek, gazdagnak szent kötelessége a jótékonyság. Mert a jótékonyság busásan térül meg. Ez az adakozás fundamentuma a jövőnek, a jövő társadalmi berendezkedésnek, amelyben majd mindenki dolgozik és mindenki eszik.
Új reménnyel nézünk hát az idei gyermeknap elé, amelyben az adakozó lelkek jótékony érzülete újból dicséretesen fog megnyilvánulni.
A Nagykanizsai Patronage Egyesület közgyűlésében úgy határozott, hogy május hó 7-én rendezi a gyermeknapot: e célból a bizottságokat megválasztotta és pedig az óhajtandó siker érdekében a társadalom minden rétegének bevonásával, hogy így a felette kívánatos együttműködést lehetővé tegye. A bizottságokat a vezető elnöknők fogják mielőbb egybe hívni, minthogy a határidő közel van.
A gyermeknapot oly széles mederben rendezi az egyesület, mint 2 évvel ezelőtt és reményli; hogy a közönség áldozatkészsége újból az 1909. évi fényes - országos - sikert eredményezi.
Este színi előadás lesz, helyi műkedvelők előadásával.
A Gyermeknap rendezőségének elnöke Vécsey Zsigmond polgármester. Társelnökök: Dr. Rothschild Jakab, Sommer Náthán, Soós Pongrác, Kafka Józsefné, Kövesdy Boér Gusztávné, Dr. Szekeres Józsefné, Vidor Samuné.
Főtitkárok: Dr. Gärtner Antal, Dr. Miklós Dezső.
A különféle bizottságok elnökei a következők:
1. A “Gyermeknap” ünneprendező bizottsága.
Elnökök: Dr. Plihál Viktorné, Grünhut Henrikné, Dr. Schwarz Adolfné, Dr. Fábián Zsigmondné, Závodi Albinné, Farkas Vilma, Dr. Kenedy Imréné, Dr. Berecky Viktorné, Thallmayer Alfrédné, Lajpcig Antalné, Dr. Neumann Edéné, Dr. Tripammer Rezsőné, Rosenfeld Józsefné, Kertész Józsefné, Schwarz Gusztávné.
Titkár: Dr. Darázs László.
2. A “Gyermeknap” urnabizottsága.
Elnökök: Vidor Samuné, Dr. Szekeres Józsefné, Kövesdy Boér Gusztávné, Vécsey Zsigmondné, Jurecky Ivánné, Dr. Rothschild Jakabné, Viosz Ferencné, Dr. Bentzik Ferencné, Rapoch Gyuláné, Kaffka Józsefné, Deák Péterné, Grünhut Alfrédné, Stern Sándorné, Seide Rezsőné. Dr. Fischer Józsefné, Zerkovitz Lajosné, Sommer Náthánné, Révész Lajosné, Unger Ferencné, Geisl Ella, Elek Ernő, Horváth György.
Titkár: Ifj. Kaffka József.
3. A “Gyermeknap” gyűjtőbizottsága.
Elnök: Rosenberg Richárdné, Dr. Eőri Szabó Jenőné, Grünhut Henrikné, Dreven Lajosné, Remete Gézáné, Dr. Kenedy Imréné, Dr. Plihál Viktorné, Dr. Fábián Zsigmodné, Dr. Fodor Aladárné, Sommer Ignácné, Forbát Arthurné, Dr. Szigethy Károlyné, Unger Ferencné.
Titkár: Dr. Rotschild Béla.
4. A “Gyermeknap” agitáló bizottsága.
Elnökök: Unger Ferencné, Pálfi Alajosné, Sommer Ignácné, Dr. Neumann Edéné, Wusztl Alajosné, Weiner Jakabné, Unger Ullmann Elekné, Blau Lajosné, Dr. Schwarc Adolf.
Titkár: Balog Dezső.
5. Tőzsdebizottság:
Intéző elnök: Kövesdi Boér Gusztávné.
Elnökök: Kaffka Józsefné, Rauschenberg Adolfné, Rotschild Samuné, Szalay Sándorné, Deák Péterné, Dr. Plihál Viktorné, Szeide Rezsőné, Konold Frigyesné, dr. Jurecky Ivánné, Lederer Miksáné, Poredus Antalné, Remete Gézáné, Schnell Alfrédné.
Titkár: Pfeifer P. Elek.
6. A “Gyermeknap” vásári bizottsága.
Elnökök: Dr. Szekeres Józsefné. Kaffka Józsefné, Grünhut Alfrédné, dr. Plihál Viktorné, dr. Rotschild Samuné, Grünhut Henrikné, Rubint Károlyné, Viosz Ferencné, Marzsó Tiborné.
Titkár: Bentzik Ferenc.
7. A “Gyermeknap” sajtóbizottsága.
Elnökök: Szalay Sándor, Kertész József, Nagy Samu, Halis István.
Intéző tagok: Dr. Villányi Henrik, Boros János, Gürtler István, Gáspár Béla.
Titkár: Pfeifer P. Elek.
8. A “Gyermeknap” ifjúságvezető bizottsága.
Elnökök: Remete Gézáné, Böhm Emilné, Schnell Alfrédné, Szalay Sándorné, Sartory Oszkárné, Kertész Józsefné, Svastics Elemérné.
Titkár: dr. Hegedüs György.
9. A “Gyermeknap” számvizsgáló bizottsága.
Elnökök: Tripammer Gyula, Ebenspanger Leó, Köhler Gyula, Knortzer György, Rothschild Samuné, Rác Gizella.
Titkár: dr. Halphen Jenő.
10. A “Gyermeknap” pénztári bizottsága.
Főpénztáros: Eperjessy Gábor.
Pénztárosok: Lányi László, Kálmán Leó, Lendvai Samu, Graff Károly, Wilde Ferenc.
Titkár: Dr. Balázs Zsigmond.
A kanizsai gyermeknap.
Megválasztották a bizottságokat.
- Saját tudósítónktól. -
A nagykanizsai Patronage-Egyesület közgyűlésében úgy határozott, hogy május 7-én rendezi a gyermeknapot; - e célból a bizottságokat megválasztotta és pedig az óhajtandó siker érdekében a társadalom minden rétegének bevonásával, hogy így a kívánatos együttműködést lehetővé tegye. A bizottságokat a vezető elnöknök fogják mielőbb egybehívni, mivel a határidő közel van.
A gyermeknapot oly széles mederben rendezi az egyesület, mint 2 évvel ezelőtt és reméli, hogy a közönség áldozatkészsége újból az 1909. évi fényes - országos - sikert eredményezi.
Este színielőadás lesz helyi műkedvelők előadásaival.
A gyermeknap elnöksége: Elnök: Vécsey Zsigmond polgármester. Társelnökök: dr. Rothschild Jakab, Sommer Náthán, Soós Pongrác, Kaffka Józsefné, Kövesdi Boér Gusztávné, dr. Szekeres Józsefné, özvegy Vidor Samuné. Főtitkár: dr. Miklós Dezső és dr. Gärtner Antal.
Mint fentebb említettük, a bizottsági elnökök és intéző tagok sorában társadalmunk minden rétege képviselve van. Mivel nincs módunkban, hogy ezt a több száz nevet közöljük, csupán az elnökségek névsorának közlésére kell szorítkoznunk.
A tőzsde-bizottság elnöksége: Kövesdi Boér Gusztávné, Seidl Rezsőné, Szalay Sándorné; dr. Rothschild Samuné, Kaffka Józsefné, Király Sándorné, Remete Gézáné, dr. Plihál Viktorné, Rauschenberg Adolfné, dr. Jureczky Ivánné, Lederer Miksáné, Schnell Alfrédné, Sauer Ignácné, Pordeus Antalné, Deák Péterné, dr. Fried Ödönné, Pongor Henrikné.
A gyűjtőbizottság elnöksége: Rosenberg Rihárdne, dr. Eőri Szabó Jenőné, Grünhut Henrikné, Dreven Lajosné, Remete Gézáné, dr. Kenedy Imréné, dr. Plihál Viktorné, dr. Fábián Zsigmondné, dr. Fodor Aladárné, Sommer Ignácné, (?)bath Arturné, dr. Szigethy Károlyné, Unger Ferencné. Titkár: dr. Rothschild Béla.
Agitáló bizottság: Unger Ferencné, Pálfy Alajosné, Sommer Ignácné, dr. Neuman Edéné, Wusztl Alajosné, Weiner Jakabné, Unger-Ullmann Elekné, Blau Lajosné, dr. Schwarz Adolf; titkár Balog Dezső.
A sajtóbizottság elnöksége: Szalay Sándor, Nagy Samu, Halis István, Kertész József; titkár; Pfeifer Elek.
Az ünneprendező bizottság elnöksége: Dr. Plihál Viktorné, Grünhut Henrikné, dr. Schwarz Adolfné, dr. Fábián Zsigmondné, Závody Albinné, Farkas Vilma, dr. Kenedy Imréné, dr. Bereczky Viktorné, Thallmayer Alfrédné, Lajpczig Antalné, dr. Neumann Edéné, dr. Tripammer Rezsőné, Rosenfeld Józsefné, Kertész Józsefné, Schwarz Gusztávné. Titkár: dr. Darás László.
Az urnabizottság elnöksége: özv. Vidor Samuné, dr. Szekeres Józsefné, Kövesdi Boér Gusztávné, Vécsey Zsigmondné, dr. Jureczky Ivánné, dr. Rothschild Jakabné(?), Viosz Ferencné, dr. Bentzik Ferencné, Rapoch Gyuláné, Kaffka Józsefné, Deák Péterné, Grünhut Alfrédné, Stern Sándorné, Seide Rezsőné, dr. Fischer Józsefné, Zerkovitz Lajosné, Sommer Náthánné, Révész Lajosné, Unger Ferencné, Geisl Ella, Elek Ernő, Horváth György. Titkár: ifj. Kaffka József.
A városi bizottság elnöksége: Dr. Szekeres Józsefné, Kaffka Józsefné, Grünhut Alfrédné, dr. Plihál Viktorné, dr. Rothschild Samuné, Grünhut Henrikné, Rubint Károlyné, Viosz Ferencné, Ma(?)ó Tiborné. Titkár: Bentzik Ferenc.
Az ifjúságvezető bizottság elnöksége: Remete Gézáné, Böhm Emilné, Schnell Alfrédné, Szalay Sándorné, Sartory Oszkárné, Kertész Józsefné, Svastics Elemérné. Titkár: dr. Hegedüs György.
A számvizsgáló bizottság elnöksége: Tripammer Gyula, Ebenspanger Leó, Köhler(?) Gyula, Knortzer György, dr. Rothschild Samuné, Rácz Gisella. Titkár: dr. Halphen Jenő.
Ős-magyar szavak Indiában. Köztudomású, hogy Halis István nagykanizsai v. tanácsot a legrégiebb időre kiterjedő kutatása eredményét az ős-magyarokról könyvben közzétette tíz év előtt, s az ő útmutatása alapján ma már többen foglalkoznak a magyar ősökre vonatkozó nyomok összegyűjtésével. Tóth Jenő is évek óta ilyenek után kutat Indiában és most levelet írt Halis Istvánnak Pandzsáb tartományból, hol az ottani nábob vendége. Igazán csodálatot dolgokról ír. Megtalálta Indiában az ősi magyar neveknek, vármegyéink, régi családaink és mithologiánk neveinek egész sorát. Indiában e nevek ma is használatban vannak mint személy nevek, mint helységnek és mint folyók (vizek) nevei. Tóth Jenő könyvben fogja megírni kutatásai eredményét, de néhány feltűnő dolgot már most megemlítünk belőle. - Indiában is megvannak a Dunántúli megyék nevei közül: Szala, Vas, Komáromu, Tolna, Barana, Sapran nevek. Aztán egyéb megyék: Csik, Isztargam, Bars, Bihar, Mármaros, Turontál, Borsad. Egyik folyónak neve: Maros. Előfordulnak a mi helységeink: Szalavár, Déva, Buda stb. Megvannak a családnevek: Koppán, Cirákhi, Tóth, Csák, Andrási, Karoli, Csáki, Vágó, Boda, Narai, Kalai, Gál. A Halis meg a Halishahar név is előfordul. Aztán a nemzetek nevei; Hun, Awar, Kun, Magar, Bulgár, Tatár, Turan nevek. Megvan a Czángó, Matyó, Palócz elnevezés. Az ősi mithologiai nevek: Csoda, Guta, Tinder, Mano. Igazán nagy feszültséggel várjuk a kutatás összes eredményeinek közzétételét.
A pünkösdi szám. A Zala szép pünkösd napjára ünnepi köntösben köszönti az olvasót. Huszonnégy oldal terjedelemben jelent meg mai számunk, ami kisebb oldal-méretű lapoknál, milyenek a legtöbb fővárosi és vidéki lap, legalább harminchat oldalnyi terjedelmet jelentene. Ez a mai számunk terjedelemben karácsonyi kiadásunkat is meghaladja, melynek tartalmi gazdagsága, köztük Wlassics Gyula megkapó visszaemlékezései, bizonyára még emlékében él közönségünknek. - A pünkösdi Zala főbb közleményei a napi rovatokon kívül a következők:
Uj stáción címmel a Zala vállalatnál bekövetkezett újabb és örvendetes változásokról adunk hírt.
Pfeifer A. Elek tanár Bobai Györffy Ilona festőművésznő holnap megnyíló tárlatát ismerteti.
“Crematorium” című cikkünket *-gal jelzett úr írta, ki ugyan megőrizni akarja inkognitóját, de erősen egyéni látása alighanem árulója lesz. Nagyon sötéten festi a vidéki újságolvasó közönség méltányoló hajlandóságát; mi nem vagyunk vele egy véleményen, de ettől függetlenül: keserű igazságtalanságait oly ötletesen szervírozta, hogy a mi hitünket is megingathatná.
Festetics Tassilo grófról, a keszthelyi nagyúrról indul e számban egy tárcarovat, melyből nem árulunk el többet, nem akarván csökkenteni az érdeklődést, melyet a balatoni fejedelemről szóló sorozat e mai első közleménye bizonyára fölkelt.
A mellékleten találja az olvasó dr. Óvári Ferenc orsz. képviselő, a Balaton apostolának eléggé figyelembe nem ajánlható cikkét.
Zalamegye vasúthálózatáról, illetve a vármegye által elfogadott tervezetről a legilletékesebb ember, Keresztury József dr. egerszegi ügyvéd ír alapos tanulmányt, melyre legközelebb visszatérünk.
Halis István megint emlékezik, ezúttal egy tündérmeséről, melynek alakjai azonban alighanem ismerőseink. A mesét Halis István írta, - ezzel mindent megmondtunk.
Frappáns hatást ígér a Villányi Henrik dr. által fordított levél, melyet Uttörő címmel talál az olvasó.
Az egerszegi elmekórházról szóló érdekes tudósítás, N. S. Vidám esetei és két költemény egészíti ki a pünkösdi szám tartalmát, melyet fogadjon az olvasó szívesen, amily gonddal és szeretettel mi dolgoztunk rajta. A megjelent hirdetéseket is a közönség figyelmébe ajánljuk.
Dr. Stolzer László emlékalapítvány. Dr. Stolzer László tragikus halálakor Balog Dezső tanár, Dr. Pollák Ernő orvos és Dr. Rothschild Béla ügyvéd kezdeményezésére gyűjtés indult meg, hogy a jóbarátok az elhunyt emlékét megörökítsék. A gyűjtés összesen 632 koronát eredményezett, amelyhez adakoztak: Ebenspanger Leo, Elek Géza, Elek Ernő, 20-20 koronát, Ádám Róbert, Balog Dezső, Barta Pál, Dr. Bartha István, Dénes Lajos, Fehér Gyula, Fischel Lajos, Fleischner Miksa, Dr. Gross Dezső, Dr. Havas Hugó, Hirschler Sándor, Kardos József, Dr. Kreisler József, Ledofsky Ernő, Miklós Dezső dr., Neufeld Ödön, Neumann Aladár, Dr. Pollák Ernő, Radnai Jenő, Dr. Rapoch Aladár, Reichenfeld Sándor, Rosenberg Henrik, dr. Rothschild Béla, Schwarz Ottó, Sommer Ignác, Steiner József, Strem Károly, Strem Tivadar, Weiser József, Weisz Bódog, Weisz Ernő, Weiszberger Kálmán, Zerkovitz Oszkár 10-10 koronát, Polgár Zsigmond, 8 koronát, Halis István 7 koronát, dr. Halphen Jenő, Kertész Lajos, Neufeld Jakab, dr. Sartory Zsigmond 6-6 koronát, Blau Ottó, Blumenschein Vilmos, Bokor Gyula, Böhm Emil, Breier Izidor, dr. Bród Tivadar, Dr. Bun Jenő, dr. Dőri József, Fischer Ignác, Goldhammer Károly, Grünwald József, dr. Hajós Soma, Halics Lipót, Halfax Frigyes, dr. Havas Hugóné, Heimler József, Heltai József, Hochfluss Soma, Hoffmann Bernát, Hoffmann Henrik, Hüvös Sala, Josifovits Milivoj, Kaszter Miksa, Kemény Ödön, Kéri Jenő dr. Kőnig József, Leitner Ernő, Markovics Dávid, Rosenberg Ernő, dr. Rosenberg Mór, Szamek Lajos, dr. Schwarz Károly, Steiner Zsigmond, Stern Sándor, Strem Ottó, dr. Weisz Lajos 5-5 koronát, Sterneck Zsigmond 4 koronát, dr. Havas Béla, Ollop Ernő, Rechnitzer Mór 3-3 koronát. Ezen összegből a gyűjtők a mai napon a nagykanizsai izr. hitközségnél egy 600 koronás alapítványt létesítettek szegény tanulók jutalmazására. Az alapítvány dr. Stolzer László emlékalapítvány nevet visel. A fennmaradó 32 koronát pedig átadták Bun Samu igazgatónak azzal, hogy ezt az összeget már az idén dr. Stolzer László emlékére egyik szegény sorsú jó tanuló kapja.
Szabadságolások a városházán. A szombaton tartott tanácsülés ismét több városházi szabadság-megállapítással foglalkozott. Halis István árvaszéki ülnök és községi bíró f. hó 20-án, e hét csütörtökjén kezdi meg egy hónapra terjedő nyári vakációját, melynek tartalma alatt az árvaszéki ügyekben Perger Károly aljegyző, a községi bírósági ügyekben pedig Benedek József. tb. jegyző látják el hivatalának legsürgősebb ügyeit. - Bay György rendőralkapitány augusztus hó 6-án kezdi meg egy havi vakációját.
- Vakáció a városházán. A városi tisztviselők közül Halis István árvaszéki ülnök és községi bíró f. hó 20-án, ma kezdi meg egy hónapra terjedő nyári szabadságát. Addig helyette Perger Károly aljegyző és Benedek József h. jegyző intézik el a sürgősebb ügyeket. Bay György rendőralkapitány augusztus hó 6-án kezdi meg négy heti pihenőjét.
Zágráb felé.
A Zala és a horvát dolgok.
Minap befejező közleménye jelent meg lapunkban “Granicsárok Zalában” című cikksorozatnak, melyet Haller Jenő, lapunk kiváló munkatársa, fölkeresésünkre írt. - Haller horvát kútfők nyomán ismertette a negyvennyolcadiki granicsár inváziót, melynek hol gyászos, hol komikus eseményei itt, Zalában játszódtak le a Balaton-parttól Kanizsán át a drávai kompig. A granicsárbetörés mozzanatainak nálunk is él egy kitűnő ismerője: Halis István városi tanácsos, ki mielőtt gyönyörű könyvét, a “Mozaikokat” megírta, évekig kutatott, hogy megismerje a szabadságharcnak Kanizsáig eljutott hullámveréseit. Nagy és felelősséges munkát vállalt ezzel magára: utána kellett mennie minden szájhagyománynak, magyarutcai, cigányutcai, kiskanizsai legendáknak; a korcsmaasztalnál fölkeresni a nagy idők visszaemlékező tanúit s ami a legnehezebb volt: ezeknek az előadásait meg kellett tisztítani a jámbor és jóhiszemű nagyítástól. Ahogy a homokban megkeresik a csillogó aranyszemet és hány marék aranyat mosnak szét anélkül, hogy aranyat találnának benne! - Most Halis István kijelentései még nagyobbra növelik előttünk Haller cikksorozatának értékét, mert ez - Halis szerint - ismeretlen adatokat is tartalmaz s ha horvát kézzel is, de mindenesetre írott adatok alapján készült. Tehát a lapunkban megjelent cikksorozat, mely közönségünknek sok élvezetes és tanulságos órát szerzett, felülemelkedik a napi értékek súlyán és fontosságán és érdekes adatgyűjteménye marad a granicsár-betörésnek.
Olvasóink bizonyára észrevették, hogy a Zala figyelő tekintete állandóan oda van szegezve az ország és vármegyénk veszélyeztetett részére, a Muraközre. A Muraköz dolgairól számtalan cikk és tudósítás jelent meg lapunkban s ha az országos közérdeklődés törődik már valamit a Mura és Dráva közével, ebben kétségtelenül részünk van nekünk is. Hogy egyebet ne említsünk: az ország sajtójának a figyelmét mi irányítottuk rá a Muraköz egyházi hozzátartozásának kérdésére és a Muraközben folyó apró, de kitartó horvát izgatásra. Ezek a cikkeink és tudósításaink eleinte nem sok érdeklődéssel találkoztak, a megyei közösség azonban lassankint fölfedezte ennek a kérdésnek roppant fontosságát és a muraközi események kiváló érdekességét s ma már a Zalának minden cikke, mely muraközi dolgokkal foglalkozik, vármegyeszerte visszhangot kelt. Különösen a Muraköz lelkes magyar lakossága fogadja szívesen és hálával ezt a szerény sajtóhangot, mely képtelenül nehéz, hazafias munkájukban segítségükre siet.
A Zala programjának e kibővítése azonban részünkről nem csupán érdeklődés kielégítése, hanem kötelesség is. A horvátok szeme is állandóan a mi vidékünkre van irányítva, természetszerűen itt keresik a Medjimurje az annak védőit a nagyhorvát támadásokkal szemben. Túlzó lapjaik, elsősorban az Obzor ezért oly szorgalmas olvasója a Zalának, ez a horvát lap volt az, mely az emlékezetes Peczek ügyben heteken át mosdatlanul szidta és gyanúsította lapunkat s éppen a minap is vezércikkében foglalkozott a Zalával s ennek egyik cikkével, melyet Tamás János dr. perlaki ügyvéd írt.
Mindez elég bizonyítéka annak, hogy feladatunk határain belül járunk el akkor, mikor a Muraköz kérdését napirenden tartjuk s érdekes eseményeinek gyors tudósítói vagyunk. Közönségünkben nemcsak az érdeklődést, de a kötelességérzést is fel akarjuk kelteni vármegyénk e teljes felszabadulást váró része iránt s azt hisszük, ez sikerül is. Egész Zalavármegye s benne Kanizsa sem feledhetik egy percre sem, hogy közvetlen szomszédai vagyunk Horvátországnak, hová gazdasági érdekszálaink is átnyúlanak s hogy a magyarság védelmi harcának e részben végvárai vagyunk.
A veszedelem pedig egyre fenyeget. A minap történt, hogy a horvát jogpárt új programot fogalmazott s a nagyhorvát hóbort e megdöbbentő szüleménye leplezetlen nyíltsággal akarja rátenni kezét a Muraközre. Amíg hát a Dráván túl nem lohad az illegitim terjeszkedési vágy mániája, addig nekünk is helyünkön kell állnunk és addig közönségünk bizonyára a dolog fontosságához mért érdeklődéssel kíséri figyelemmel horvát vonatkozású tudósításainkat s egyéb cikkeinket.
Állandóan figyelemmel kell lenni Zágráb felé, a nagy és szép tér felé, melynek közepén Jellasics bán szobra áll, kardjával erre, mifelénk mutatva, mintha hősi pózban, ódai lendülettel ezt szavalná:
- “Amonnan verték ki negyvennyolcban az én hős granicsárjaimat.”
